Az MTA állásfoglalása szerint a terület a Pest városát egykor gyűrűszerűen körülvevő lápi övezet utolsó maradványa. A fővárost övező egykor nagy természeti értéket képviselő élőhelyek sorra áldozatul estek a városfejlesztésnek. A Rákos patak völgyének egykori természeti gazdagsága helyén ma az Újpalotai lakótelepek díszlenek, Lágymányoson és Kelenföldön még az 50-es években is létező keserűsós réteket a Dél-Budai városközpont foglalta el. A Dunakeszi láp olyan környezettörténeti maradvány, amely nemcsak természetvédelmi, hanem várostörténeti szempontból is muzeális érték. Nem valószínű, hogy egy áruháznak ne lehetne Észak-Pest körzetében más alkalmas helyet találni, amelyet nem kellene az építkezés előtt jelentős költséggel kiszárítani - vélekedik az MTA.

A fentieket figyelembe véve az MTA Biológiai Osztálya szükségesnek tartja, hogy tudományos ismeretinek és szakmai felelősségének birtokában általánosan elismert társadalmi és szakmai tekintélyével alátámassza az állampolgárok és civil szervezetek tömegméretű megmozdulását a Dunakeszi láp jogos és indokolt megvédése ügyében. Az ügy fontosságának külön hangsúlyt ad az a körülmény, hogy 2010 a biodiverzitás megőrzésének nemzetközi éve, s most különös erkölcsi kötelességünk minden további természetpusztító tevékenységet meggátolni – áll a közleményben.

Decemberben Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa szólította fel az Auchan üzletlánc menedzsmentjét, hogy a végleges ombudsmani ajánlás kiadásáig ne kezdjen semmiféle munkához, és ne készítsen elő építkezést a dunakeszi láp területén és annak védőzónájában. Az eddigi információk szerint jelenleg senkinek sincs hatályos építési engedélye a területre, írta levelében az ombudsman. Az ombudsman Sarkadi Márton dunakeszi természetvédő és mások panasza nyomán kezdett vizsgálatot az Auchan dunakeszi áruházának tervezett bővítéséről, mivel a kifogások szerint a terjeszkedés veszélyeztetné a környékbeli lápot.

Noha a vizsgálat még tart, bizonyossá vált, hogy a kérdéses terület az országos ökológiai hálózat része volt, ami korlátozza a beépítés lehetőségét. Ha a láp jelleget a hatóság is megállapítja, akkor egyáltalán nem lehet építkezni a területen, mert az „ex lege” védett, olvasható az ombudsman tájékoztatásában. Az eddigi vizsgálat szerint a másodfokú természetvédelmi szakhatóság által az ügyben bekért szakértői vélemény jogsértő és szakmailag hibás. A láp fogalmát a jogszabálytól eltérően értelmezi, a becsatolt térképek alapján pedig nem a megfelelő helyen keresi, így nem is találja a lápot, és figyelmen kívül hagyja az ottani vegetációt is.